Sylten az időjárás elég kiszámíthatatlan. A prospektusok is
szépen körülírják; a szeszélyes, vibráló, változatos, különleges klímájú
kifejezésekkel találkoztam már
Bár a legmelegebb nyári hónapban járunk, este néha már
bekapcsoljuk a fűtést. Néha napokig 25-30 fok van, és nem esik az eső, aztán
egyszer csak 15-20 fok lesz, éjszaka meg ennél is kevesebb. A felhők olyan
gyorsan vonulnak át felettünk, hogy észre sem veszem, ha elered az eső. A szél
is minden nap fúj. A hotelban a személyzeti bejáratnál minden reggel kiírják a
szél sebességét, az eső esélyének százalékát, a hőmérsékletet és a
páratartalmat. Ez ugyanolyan fontos infó, mint hogy mennyire telített a hotel,
hány vendég van.
Persze, hogy áztam már meg, mert ragyogó napsütésben
indultam el sétálni, aztán a tengerparton rámszakadt az ég. Mire berohantam
volna a piacra, addigra meg ismét sütött a nap. Csak vizes lettem.
Az esernyő, esőkabát napi kellék, ugyanúgy, mint a
strandpapucs és a törölköző. A biciklizőket sem nagyon zavarja, ha esik, csak
tekernek tovább a dűnék között.
Nekem a balatoni nyarakhoz képest kissé hűvösebb az idő, de
a naplementék és a viharok itt talán még szebbek, mint otthon. Olyan
villámlások és mennydörgések vannak, hogy talán a föld is beleremeg. A tenger
kékje pedig annyi árnyalatát mutatta már meg, hogy elképzelni sem lehet ennyi
színt.
Ha dolgozunk, akkor nem bánjuk az esőt, de a szabadnapokon
azért mégis csak jobb napsütésben felfedezni a környéket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése