Vándordűnék

Tényleg vándorolnak a dűnék? Mit is jelent ez?

Listen több helyre ki van írva, hogy Wanderndünen, vagyis vándor dűnék. De hogy vándorolnak, és hova? Hiszen növények vannak a homokon, meg házak a közelben.

Pedig ezek a homokdűnék igen is vándorolnak, mozognak, több tízezer éve. A szél felkapja a homokszemcséket és viszi is tovább.
A középkorban hiába próbálták a dán királynak megírni a helyi parasztok, hogy nem tudnak földet művelni, mert a szél elfújja azt, az adókat nekik is fizetni kellett.

Mára három hatalmas dűnét hagytak meg a természetvédelmi területen, hogy a saját útjukat járják, ezek összesen kb. ezer méter hosszúak és 32 m magasak.

Thomass Mann még sétálgathatott köztük, nekünk már csak messziről lehet gyönyörködni a Szaharát idéző homokban.
A parti kisebb dűnéknél mi is érezhetjük, mekkora erő rejlik a természetben, milyen erős egy-egy homokszemcse, ha azt a hatvan kilometer per órás szél csapja a vádlidnak. Az egyik oldalon hatalmas hullámok, a másik oldalon örvénylő homok, az ember ilyenkor kisebb, bármelyik homokszemcsénél.

A dűnék oldala ugyanolyan hullámos, mint a víz, a tetejükön, oldalukon fűfélék, a szigeten beljebb pedig vadrózsabokrok. Ezekkel kötötték meg a 19. század végén az itt lakók a homokot, hogy ne veszélyeztesse a házaikat, falvaikat.

Ma már műholdfelvételeken tudják nézni, milyen irányú és mértékű a dűnék elmozdulása.

A szél a szigeten nyugatról fúj, így a kisebb dűnék nyugatról keletre vándorolnak, és egyszer csak eltűnnek a tengerben.

Ha  valaki le akarja modellezni, hogyan lesz egy harminc méteres fal egyetlen apró homokszemcséből, akkor egy kődarabra vagy kiálló gyökérre tegyen homokot, és lassan fújja rá a többit. Aprólékosan építkezik a természet is, minden egyes szemcsét külön hord rá a dűnékre a szél a tenger felől.

A növényzet a dűnék szélmentes oldalán kezd kialakulni, egy apró fűmag is idekerül valahonnét, és máris megkapaszkodik a talajban.

Mesebeli díszlet épül, de ez a valóság. Kék, zöld, homokszín.

Ezernyi árnyalatban, minden napszakban másképp pompázik.