Strandolás

Sylten 40 km-es összefüggő homokos tengerparti strandszakasz van.

Az itteni hőmérsékletet figyelembe véve nyáron is maximum 18 fokos a víz, de ez nem rettenti meg az itt nyaralókat, hogy a vízben rohangáljanak, ússzanak. Már értem a német turistákat, amikor a 20 fokos Balatonra azt mondták, hogy meleg.

A parton az északi tengerekre jellemző kétszemélyes fonott strandkosarak sorakoznak, ezek megvédenek a széltől, el lehet bennük kicsit bújni a tömeg elől, és nem a homokban kell feküdni.

Bár strandtörölközős fürdőzőből is sok van, a legtöbben nem sajnálják a napi 15 eurót egy ilyen kosárért. Ha újat szeretnénk venni, az kb. 800 Euro lenne.

És hogy fürödtem-e a 17 fokos vízben? Természetesen igen, hiszen ha már itt vagyok, mindent kipróbálok. Kint 27 fok volt, így viszonylag gyorsan megszáradtam, és visszaadhatatlan élmény kifelé úszni a fagyos vízből a homokos dűnék felé, ahol már látom a saját törölközőmet. A megszokott, csak lebegek a tengervízen élményemet most kihagytam, mert ha nem mozogtam, úsztam folyamatosan, akkor fáztam rendesen.

Az ár-apály miatt folyamatosan költöztek hátra a törölközőn napozó emberek, mert a víz egyre több teret követelt magának a partszakaszból.

A strandok egy része a ruhamentes övezet, a szabadstrandokon sem ritka, ha szembejön egy meztelen öregember vagy nénike. Nekik ez teljesen természetes, én még birkózok az élménnyel. Igyekszem nem beléjük botlani, de akár a hotel előtti sétány alatt is látni világító meztelen hátsókat. Is.

A fotók átlagos strandon készültek, ne is keressétek őket.

Forró nyár

Sylten az időjárás elég kiszámíthatatlan. A prospektusok is szépen körülírják; a szeszélyes, vibráló, változatos, különleges klímájú kifejezésekkel találkoztam már

Bár a legmelegebb nyári hónapban járunk, este néha már bekapcsoljuk a fűtést. Néha napokig 25-30 fok van, és nem esik az eső, aztán egyszer csak 15-20 fok lesz, éjszaka meg ennél is kevesebb. A felhők olyan gyorsan vonulnak át felettünk, hogy észre sem veszem, ha elered az eső. A szél is minden nap fúj. A hotelban a személyzeti bejáratnál minden reggel kiírják a szél sebességét, az eső esélyének százalékát, a hőmérsékletet és a páratartalmat. Ez ugyanolyan fontos infó, mint hogy mennyire telített a hotel, hány vendég van.

Persze, hogy áztam már meg, mert ragyogó napsütésben indultam el sétálni, aztán a tengerparton rámszakadt az ég. Mire berohantam volna a piacra, addigra meg ismét sütött a nap. Csak vizes lettem.

Az esernyő, esőkabát napi kellék, ugyanúgy, mint a strandpapucs és a törölköző. A biciklizőket sem nagyon zavarja, ha esik, csak tekernek tovább a dűnék között.

Nekem a balatoni nyarakhoz képest kissé hűvösebb az idő, de a naplementék és a viharok itt talán még szebbek, mint otthon. Olyan villámlások és mennydörgések vannak, hogy talán a föld is beleremeg. A tenger kékje pedig annyi árnyalatát mutatta már meg, hogy elképzelni sem lehet ennyi színt.

Ha dolgozunk, akkor nem bánjuk az esőt, de a szabadnapokon azért mégis csak jobb napsütésben felfedezni a környéket.